Intézménymutató:
Roman Szinhazi Szovetseg /UNITER/
1994. március 23.
Közzétették a Moldáviai Köztársaságban tartott választások végeredményét. A legtöbb szavazatot a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt szerezte meg, 43,18 %-ot, az Egység Mozgalom 22 %-ot, a Parasztok és Értelmiségiek Tömörülése 9,21 %-ot, a Kereszténydemokrata Népfront 7,53 %-ot kapott. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./
1998. március 2.
Az UNITER romániai színházművészeti szövetség díjainak bukaresti gálaestjén Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója kapta meg a legjobb rendezőnek járó díjat a craiovai színházban tavaly megrendezett Hamlet-előadásáért, és a gálaest külföldről meghívott fővendégétől, Vanessa Redgrave brit színésznőtől vehette át a velejáró oklevelet és szobrocskát. Tompa sikere itt nem ért véget, mivel a kolozsvári Állami Magyar Színház Vlad Mugur rendezte "Két velencei iker" című előadása a legjobb 1997. évi színházi előadás díját nyerte el. /MTI/
1998. április 16.
Egyre kevesebb a nézője a színházi előadásoknak, így van ez Kolozsváron is, még az Uniter-díjas előadások esetében is. Szembe kell nézni az eddig gyakorlattal. Ebben segít Kötő József új könyve: Erdély magyar színházi világa /1918-1940/. Kötő József kötetbe gyűjtött tanulmányainak visszatérő témája a kisebbségi önszerveződés. Ez a múltban úgy történt, hogy miután az egyik városban megbukott a színtársulat, felhangzott a figyelmeztetés: "dobogóinkról több magyar szót nem fogunk hallani!". Akkor a jótét lelkek színpártoló akciókba kezdtek, pénzt gyűjtöttek, és megélt a színtársulat. Egy idő múlva elfogyott a pénz, és kezdődött minden elölről. Tehát tűzoltó munka folyt. Nem ezt kellene eltanulnunk, írta Zsehránszky István, hanem példájukon okulva valami hasznosíthatót kellene kigondolni, hogy megállítsuk a fokozatos leépülést. "Atlantiszunk lassú, de biztos süllyedését..." / Zsehránszky István: A mi Atlantiszunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1999. július 22.
Az Unitext, a Román Színházi Szövetség könyvkiadója immár másodszor jelentette meg szép kivitelezésű, számos fényképpel illusztrált évkönyvét, amely ezúttal az 1997/98-as évad termését mutatta be. A kötet, mely a hivatásos prózai és bábegyüttesek adattárát közölte, önálló színházként kezelte a Kolozsvári Magyar, a Temesvári Csiky Gergely, illetve a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Magyar Színházat, míg a szatmári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi társulat, valamint a három magyar nyelvű bábszínház tagozatként szerepelt benne. Az egyes színtársulatok alapítási dátuma, igazgatója, címe, továbbá az elmúlt évad premierjeinek és felújításainak alkotói mellett az érdeklődő megtudhatja, hogy az egyes művészek, előadások hol vendégszerepeltek, milyen elismerésben részesültek, és milyen egyéb tevékenységet folytattak, így az információk között sok egyéb magyar vonatkozást is felfedezhetünk. /Romániai színi évad magyar szereplőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2000. április 4.
április 3-án Bukarestben megrendezték az UNITER (Romániai Színházi Szövetség) díjátadó ünnepségét. A kitüntetettek között volt a 75 éves Lohinszky Loránd érdemes művész, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem tanára, akit életműdíjjal jutalmaztak. /UNITER-gála és díjátadás. Lohinszky Loránd életműdíjat kapott. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2000. április 4.
április 3-án Bukarestben megrendezték az UNITER (Romániai Színházi Szövetség) díjátadó ünnepségét. A kitüntetettek között volt a 75 éves Lohinszky Loránd érdemes művész, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem tanára, akit életműdíjjal jutalmaztak. /UNITER-gála és díjátadás. Lohinszky Loránd életműdíjat kapott. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2000. szeptember 30.
Valamennyi anyaországi és határon túli fiatal magyar színész közül Balázs Attilának, a temesvári Csiky Gergely Színház művészének ítélte oda a budapesti Kritikai Lapok a Pályaszakasz-díjat. A temesvári társulaton kívül a Kolozsvári Nemzeti Színház "külsőseként" román nyelvű előadásokban is fellépő Balázs Attila hat éves pályafutása alatt egész sor fontos darabban nyújtott kimagasló alakítást. Nem ez az első rangos szakmai elismerése, hiszen már kezdő színészként szerepelt neve az UNITER-díjra jelöltek listáján. Itthon a fiatal profi színészek szebeni fesztiválján, illetve a határon túli színházak kisvárdai fesztiválján kapott két értékes díjat alakításáért. /Értékes szakmai kitüntetés a Csiky Gergely Színház művészének. Pályaszakasz-díjat kap Balázs Attila. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
2001. február 17.
A Romániai Színházi Szövetség (UNITER) minden év elején értékeli az elmúlt színházi évad művészi teljesítményeit. A 2001. április 2-án, az UNITER-gála keretében kiosztandó díjak jelöléseit a múlt héten hozták nyilvánosságra. A kolozsvári Állami Magyar Színház előadásait az évek során hat alkalommal terjesztették fel a legjobb előadás díjára, három alkalommal meg is kapta e kimagasló kitüntetést. Díjazott előadás volt 1990-ben A buszmegálló (rendező: Tompa Gábor), 1998-ban A velencei ikrek (rendező: Vlad Mugur) és 1999-ben a Cseresznyéskert (rendező: Vlad Mugur), ugyanerre a díjra jelölték 1992-ben A kopasz énekesnőt, 1993-ban A félreértést, és 1997-ben az Operettet. (rendező: Tompa Gábor). A legjobb előadás díjárért idén tehát hetedszer száll versenybe a sétatéri társulat; a Tompa Gábor által rendezett A mizantróppal. A Színikritikusok Nemzetközi Szövetsége romániai képviselete különdíjban részesíti azon fiatal színházi alkotókat, akik az eltelt színiévadnak különleges fényt adtak. A 12 díjazott között van Bodgán Zsolt, A mizantróp címszereplője. /Hetedszer (!) a legjobbak között Uniter-díjra jelölték A mizantrópot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2001. február 17.
A Romániai Színházi Szövetség (UNITER) minden év elején értékeli az elmúlt színházi évad művészi teljesítményeit. A 2001. április 2-án, az UNITER-gála keretében kiosztandó díjak jelöléseit a múlt héten hozták nyilvánosságra. A kolozsvári Állami Magyar Színház előadásait az évek során hat alkalommal terjesztették fel a legjobb előadás díjára, három alkalommal meg is kapta e kimagasló kitüntetést. Díjazott előadás volt 1990-ben A buszmegálló (rendező: Tompa Gábor), 1998-ban A velencei ikrek (rendező: Vlad Mugur) és 1999-ben a Cseresznyéskert (rendező: Vlad Mugur), ugyanerre a díjra jelölték 1992-ben A kopasz énekesnőt, 1993-ban A félreértést, és 1997-ben az Operettet. (rendező: Tompa Gábor). A legjobb előadás díjárért idén tehát hetedszer száll versenybe a sétatéri társulat; a Tompa Gábor által rendezett A mizantróppal. A Színikritikusok Nemzetközi Szövetsége romániai képviselete különdíjban részesíti azon fiatal színházi alkotókat, akik az eltelt színiévadnak különleges fényt adtak. A 12 díjazott között van Bodgán Zsolt, A mizantróp címszereplője. /Hetedszer (!) a legjobbak között Uniter-díjra jelölték A mizantrópot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2001. április 5.
A Román Színházi Szövetség (UNITER) rendszeresen díjazza az előző évad legjobbjait. Bogdán Zsolt, a kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, tizenegy kollégájával egyetemben, a Színikritikusok Nemzetközi Szövetsége romániai képviseletének díját vehette át. /Nánó Csaba: Átadták az UNITER-díjakat. Bogdán Zsolt a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2001. április 5.
A Román Színházi Szövetség (UNITER) rendszeresen díjazza az előző évad legjobbjait. Bogdán Zsolt, a kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, tizenegy kollégájával egyetemben, a Színikritikusok Nemzetközi Szövetsége romániai képviseletének díját vehette át. /Nánó Csaba: Átadták az UNITER-díjakat. Bogdán Zsolt a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2001. június 9.
A mostani színházi évad rövidebb volt, a színpadi munkával le kellett állni, mert a teljes fűtőberendezést kicserélik, tájékoztatott Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője. Jelentős sikerekben volt részük. A mizantrópot az UNITER az év legjobb előadásának jelölte. Ugyanakkor Bogdán Zsolt a kritikusoktól vehetett át jelentős díjat Alceste alakításáért. Csíky Andrást, elsőként a határon túli színjátszás történetében, Jászai-díjjal tüntették ki. Megnőtt a színház látogatóinak a száma. November elejétől április végéig szinte minden előadásukat telt ház előtt játszották. A Rómeó és Júliában Keresztes Attila bebizonyította, hogy alkalmas a rendezői pályára. Régen nem játszották kolozsvári szerző művét, ezért is örvendetes a Bajor Andor-bemutató. A zenés játék, A három testőr a társulat és a színművészeti tanszék negyedéves hallgatóinak közös produkciója volt. A Julie kisasszony című táncjáték is úttörő munkának számít a színházban. Az évad fő eseményének nevezhető a Harag György Emléknapok. /Náno Csaba: Megnőtt a színházlátogatók száma. Évadzáró beszélgetés Tompa Gábor színigazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2001. november 6.
Dénes László összefoglalta a kolozsvári színházi vitát. Jancsó Miklós színművész, közíró, főiskolai tanár október 20-án egy szatirikus írást tett közzé a Szabadság című kolozsvári napilapban Moszkva téri színház címmel. Ebben egyebek mellett a következőket írta: "A 2000-2001-es évad végén a Kolozsvári Állami Magyar Színházban egyrészt a költségvetés-megszorításból, másrészt mert nem jutott feladat színészeknek, színésznőknek, az éves szerződés értelmében néhányan megszabadultunk a színházi kötöttségtől. (Kirúgtak, mi? - fogalmazta meg tapintatlanul pillanatnyi helyzetünket egy jó barátom.)" Még munkanélküli segély sem jár nekik az éves szerződés értelmében. Jancsó ötlete: "Meg kellene alapítani itt a Felesleges Kolozsvári-Erdélyi Magyar Színészek Moszkva Téri Színházát." Jancsó egyfajta közönségpárti színházi modell körvonalait is vázolta. Október 25-én ugyanabban a napilapban Sebesi Karen Attila színművész Tisztelt Jancsó Miklós, kedves alapító komám! címmel reagált a "Moszkva téri színház" megalapításának ötletére, kiegészítő javaslatokkal járulva hozzá e virtuális teátrum Jancsó által vázolt modelljéhez, leszögezve: nem másutt, hanem igenis a kincses városban kell új színházat alapítani, mégpedig annak az intézménynek az átalakításával, megújításával, amely ma Kolozsvári Állami Magyar Színház néven működik, közpénzen. - Sebesi Karen Attila ennél is tovább menve felhívást fogalmazott meg és juttatott el a sajtóhoz október 25-én, közvitát kezdeményezve a kolozsvári színháznál uralkodó állapotokról. A felhívás még meg sem jelenhetett, másnap, október 26-án már megszületett egy közlemény, amely a kezdeményezést a teátrum nevében elveti. Dénes közzétette a két dokumentumot. Megjegyezte, hogy a kolozsvári színház nem jön vendégszereplésre az erdélyi nagyvárosokba, pedig erre szükség lenne. A kolozsvári színház "művészeti vezetése" közleményéhez mellékelt egy összeállítást: A Kolozsvári Állami Magyar Színház 1990-2001 között elért hazai és nemzetközi sikerei, díjai, vendégszereplései. Dénes László megjegyezte? a kolozsvári magyar színház a vitatott és vitatható értékű bukaresti elismerések, külföldi vállveregetések, távoli vendégszereplések hajszolásával mindinkább elszakad hazai közönségétől. Amikor végre vita indulhatna, akkor egy gyakorlatilag névtelennek minősülő, ám hitelt érdemlő információk szerint kizárólag Tompa Gábor színigazgató által fogalmazott "testületi" közlemény igyekszik csírájában elfojtani a purpárlét, mondván: se kirúgott színészek, se eltompult agyú műveletlen nézőfélék, se minden lében kanál firkászok ne üssék bele az orrukat a Román Színházi Szövetség, az I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztivál stb. által díjakkal elhalmozott sétatéri teátrum dolgaiba. Dénes hangsúlyozta: Tompa színigazgató a sajtó nyilvánosságához fordulva marasztalja el a sajtónyilvánosságot, ha az a közpénzeken fenntartott állami művészeti intézmény ügyeivel foglalkozik. Simon Gábornak, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatójának október 4-ei leveléből kiderült, hogy Tompa Gábor három éve hadakozik az opera ellen, eszközökben nem válogatva: a kultuszminisztériumba küldött beadványok, a kikövetelt sorozatos ellenőrzések, a szakszervezetek mozgósítása, a román sajtóban indított operaellenes kampány úgymond a konvencionálisabb fegyverek közé tartoznak. Sebesi Karen Attila azóta újabb "kezdeményezéssel" is előállt: közölte a sajtóval, bepereli a Sebesi bing Lágyen szerzőjét - a Bihari Napló szerint Tompa Gábort, a Krónika szerint a színház művészeti vezetését. A követelt sokmilliós erkölcsi kártérítésből alapítványt tesz majd a kirúgott fiatal és a mellőzött idősebb színészek megsegítésére. /Dénes László: Egy adok-kapok előzményei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ A két dokumentum: Sebesi Karen Attila röpirata /Hogyan tovább, Állami Magyar Színház?/. Ebben Sebesi leszögezte: "A Kolozsvári Állami Magyar Színházban évek óta eluralkodott állapotok - az önző, nemzet-, közösség- és közönségellenes műsorpolitika, a mindenkori nagyérdemű véleményének semmibe vétele, tehetséges fiatal és idős színészek önkényes eltávolítása stb. - mára már nem egy társulat, egy minisztérium, egy igazgató önkényes döntései közé tartozó művelődéspolitikai arculatváltása, hanem egy államilag támogatott, közpénzekből fenntartott közösségének fájó és egyre fájóbb tényezője." A kolozsvári társulatnál tevékenykedő művész- és kisegítő személyzet megfélemlítéseknek van kitéve, munkaszerződéseküket felbonthatják. Sebesi mindenkit felszólított: "kisebbségi művelődéspolitikánk országos és megyei képviselőit, történelmi egyházaink és civil szervezeteink vezetőit, Kolozsvár színházszerető közönségét, mindenkit,"foglaljanak állást ebben az ügyben /Sebesi Karen Attila: Hogyan tovább, Állami Magyar Színház? - A másik dokumentum címe: Sebesi bing Lágyen. Közlemény. A dokumentum szerint /szerzője: Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége/ a kolozsvári magyar napilapban a magyar színház elleni uszító, nyomdafestéket nem tűrő írások láttak napvilágot Jancsó Miklós és Sebesi Karen Attila tollából. S. K. A. "vérlázítóan színházellenes röpiratot juttatott el magyar lapok szerkesztőségeibe, mely egy sereg rágalmat, hazugságot, valótlanságot és személyeskedést tartalmazva "össznépi" összefogásra szólít a kolozsvári társulat ellen. Felháborítónak, undorító demagógiának és kártékonynak tartjuk, hogy félművelt, dilettáns, foglalkoztatás nélküli színészecskék állandóan a nemzet, a közösség, a közönség nevében szónokoljanak, színházellenes hangulatot keltsenek, a nyilvánosság előtt olyan ocsmány és gyalázkodó hangnemben támadják intézményünket és vezetőit, mely a náci lapok vagy a sztálini kulturális forradalom hangulatát és "népellenség"-képét idézi, s mely nemzet, közösség, közönség fogalmát egyaránt bemocskolja és elsekélyteleníti." Az "említett támadásokat a színház és az egyetemes magyar kultúra európai értékei elleni "terrorakciónak" tekintjük." "Felhívjuk a közvéleményt, a sajtó és médiák képviselőit, valamint a színházunkat egyre nagyobb számban látogató közönséget, hogy ne hagyják magukat megfertőzni az ilyen gyűlöletet szító, szubkulturális produktumok által, s viseltessenek ezután is nyílt szívvel, elfogulatlanul, szeretettel és tárgyilagossággal színházunk és előadásai iránt. Aggodalmunknak adunk kifejezést, amiért ilyen fasiszta hangnemű, kultúraellenes, uszító írások mindmáig helyet kapnak a romániai magyar sajtóban." /A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége: Sebesi bing Lágyen Közlemény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./
2001. december 4.
Színházi vita: Többen közös nyilatkozatukban kiálltak a színház vezetősége mellett, magukat színház- és művészetpártoló értelmiséginek nevezve. Az utóbbi időben a színházhoz is mindenki ért. A színház művészet, kellő nyitottsággal kell közeledni hozzá. "Tradíciónak álcázott múltbeli irányzatokat, egyéni emberi gyarlóságokat, politikai programokat és megannyi más, a kortárs művészettől idegen elveket kérnek számon rajta - ezáltal épp lényegétől, színház mivoltától fosztva meg." - olvasható közös nyilatkozatukban. A közönség igényeit egyszerre kielégíteni majdhogynem lehetetlen, és nem is kell hogy az egyetlen intézmény célja legyen. Az elmúlt években - egyes produkciók sikerületlensége, kudarca ellenére is - a kolozsvári színház stúdió- és nagyszínpadi előadásai kiemelkedő művészi színvonalúak, élményszámba menőek voltak. A színházzal kapcsolatban kialakult sajtó-vita "többszörösen ártalmas", hangsúlyozták. Árt a művészeknek, árt az olvasónak/nézőnek, és nem utolsósorban árt a sajtónak. Az aláírók: Bodó A. Ottó /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi tanársegéd, Balázs Imre József /Székelyudvarhely/ szerkesztő, Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi adjunktus, Prof. Bokor Péter író, rendező, egyetemi tanár, Darvay Nagy Adrienne /Budapest/ színháztörténész, színikritikus, színházi szakíró, Demény Péter író, Fazakas Annamária programfelelős, Józsa István egyetemi adjunktus, Kántor Lajos kritikus, főszerkesztő, Kelemen Attila szerkesztő, Ketesdy Beáta újságíró, rovatvezető, Kötő József színháztörténész, egyetemi docens, Nagy Enikő /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, szerkesztő, Nagy Zsolt művészetpártoló értelmiségi, Nánó Csaba újságíró, Páll Zita kritikus, Sipos Géza újságíró, Stracula Attila /Marosvásárhely/ kritikus, az UNITER tagja, Szabó Anikó informatikus, Szilágyi N. Zsuzsa bölcsész, szerkesztő, Valádi István színikritikus, főszerkesztő-helyettes, Varga Anikó egyetemi hallgató, Varga P. Ildikó egyetemi gyakornok, Zágoni Balázs filmkritikus, szerkesztő, Salat Lehel színész, egyetemi tanár, továbbá több színész. /A színházért mint művészetért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2002. január 17.
Színházi vita Az Országos Színházi Szövetség, az Uniter "meglepődve követte a Szabadság című kolozsvári magyar nyelvű napilap által Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója ellen indított kampányt". Boszorkányüldözésről van szó. Tompa Gábor a romániai hazai színházi mozgalom kiemelkedő, európai szinten is elismert személyisége. Az Uniter szerint az alkotói szabadság elleni támadásról van szó. Tompa Gábor mellett az UNITER is kiáll. /Az Országos Színházi Szövetség megvédi Tompa Gábort. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2002. január 17.
Színházi vita Az Országos Színházi Szövetség, az Uniter "meglepődve követte a Szabadság című kolozsvári magyar nyelvű napilap által Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója ellen indított kampányt". Boszorkányüldözésről van szó. Tompa Gábor a romániai hazai színházi mozgalom kiemelkedő, európai szinten is elismert személyisége. Az Uniter szerint az alkotói szabadság elleni támadásról van szó. Tompa Gábor mellett az UNITER is kiáll. /Az Országos Színházi Szövetség megvédi Tompa Gábort. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2002. január 18.
Színházi vita A Polgári Publikum Egyesület Intézőbizottsága, melyet legitim módon választottak meg 2001. dec. 8-án Kolozsváron a "Honnan és hová, kolozsvári Magyar Színház?…" nyilvános vitafórum részvevői, az utóbbi napokban megjelent sajtóhírek kapcsán tiltakozást hozott nyilvánosságra. Sértőnek tartják az Országos Színházi Szövetség (UNITER) azon kijelentéseit, miszerint a vitafórum egyféle "fekete misére" emlékeztető jelleget öltött volna. Senki, sehol nem minősítette Tompa Gábor rendezői munkásságát, hanem igazgatói rátermettségét kérdőjelezték meg. Senki nem kívánja cenzúra bevezetését. Felháborítónak tartják Tompa Gábor igazgató rosszindulatú kijelentéseit, aki összekapcsolta Dan Brudascu nagy-romániás képviselő színházat érintő támadásait azt őt ért bírálatokkal. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
2002. február 13.
Kiválóság-díjjal tüntette ki Tompa Gábor rendezőt, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Romániai Színházi Egyesület (UNITER). Az UNITER-díjak kiosztására április 8-án kerül sor. /Köllő Katalin: UNITER-díj Tompa Gábornak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2002. április 11.
A Román Színházi Szövetség (UNITER) díját kapta meg Tompa Gábor rendező, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, a hivatalos átadásra ápr. 8-án került sor. Tompa Gábor kijelentette, hogy ez a kitüntetés nagy örömöt okozott neki, mert azok, akik előzőleg ebben részesültek, azok eszményien képviselik azt a fajta nagyszerű színházat, amire ő mindig felnézett. Tompa magyar kormánykitüntetést is kapott. Ez a két díj akkor jött, amikor a színházra is, rám is annyi szenny, mocsok és epe zúdult. Úgy érzem, ez a két díj kicsit olyan volt, mint egy mosógép, amely a sok szennyet lemossa.? - állapította meg Tompa Gábor. /Köllő Katalin: "A szenny mind visszahull, és elröppen a tiszta" Beszélgetés Tompa Gáborral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2002. április 11.
A Román Színházi Szövetség (UNITER) díját kapta meg Tompa Gábor rendező, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, a hivatalos átadásra ápr. 8-án került sor. Tompa Gábor kijelentette, hogy ez a kitüntetés nagy örömöt okozott neki, mert azok, akik előzőleg ebben részesültek, azok eszményien képviselik azt a fajta nagyszerű színházat, amire ő mindig felnézett. Tompa magyar kormánykitüntetést is kapott. Ez a két díj akkor jött, amikor a színházra is, rám is annyi szenny, mocsok és epe zúdult. Úgy érzem, ez a két díj kicsit olyan volt, mint egy mosógép, amely a sok szennyet lemossa.? - állapította meg Tompa Gábor. /Köllő Katalin: "A szenny mind visszahull, és elröppen a tiszta" Beszélgetés Tompa Gáborral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2003. október 7.
Lezárult a Rövid Dráma Hete Nagyváradon, kilenc nap alatt 22 előadást láthatott a közönség. A rendezvényen a magyar színjátszást öt társulat képviselte: a Temesvári Csíky Gergely Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a debreceni Csokonai Színház, valamint a nagyváradi Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház és az Állami Színház Szigligeti társulata. Ez utóbbi Kincses Elemér Kanális című drámáját vitte színre, mely 2001-ben megkapta az UNITER által a legjobb romániai színpadi műnek ítélt díjat. Meleg Vilmos, a Szigligeti társulat igazgatója szerint a magyar színjátszás nem képviseltette megfelelő arányban magát a fesztiválon. /Pengő Zoltán: Újítások, magas nívó. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2003. október 25.
Kincses Elemér rendező Craiován állította színpadra az Állítsátok meg Arturo Uit című Brecht-darabot. 1976. novemberében Marosvásárhelyen rendezte ezt a színművet. 1976-ban kiváló színészek játszottak a darabban, Tarr László és Bács Ferenc. Okt. 2-án bemutatták Nagyváradon Kincses Elemér új drámáját, a Csatornát. Drámáját lefordították angolra és németre, a román fordítás pedig már megjelent kötetben. Kincses aláírta a szerződést egy magyarországi társasággal, amelyik megvásárolta a megfilmesítés jogát. Tévéjáték készül belőle, András Ferenc rendezi, aki eljön Marosvásárhelyre színésznézőbe, szeretné, ha erdélyi színészek is szerepelnének a darabban. A Csatorna elnyerte az UNITER fődíjat. Egy szerelmi történet, ami a Duna-csatornánál játszódik le 1951 telén, a helytállásról, az árulásról és a szerelemről szól végső soron. A novemberi könyvnapokon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelenik Kincses Elemér második drámakötete, A csatorna a címe, négy darab van benne. Jelenleg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban bemutató előtt állnak. Az ő rendezésében látható decemberben Arthur Miller Pillantás a hídról című színműve, melyet a városban még nem játszottak magyarul. /N.M.K.: Egy lehetséges sikertörténet. Beszélgetés Kincses Elemér rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2004. április 7.
Szalma Hajnalkát, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház fiatal színművészét ápr. 5-én Bukarestben, a Nemzeti Színházban sorra került UNITER-gálán debütdíjjal jutalmazták Csehov Sirály című drámájában nyújtott alakításáért. /(Szász Emese): Udvarhelyi díjazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./
2004. április 7.
Ápr. 5-én adták át a Román Színházi Szövetség (UNITER) 2003-as évre szóló díjait. A jelöltek között hangsúlyosan jelen volt a Kolozsvári Magyar Színház is a legjobb előadás, a legjobb rendező, illetve a legjobb férfialakítás kategóriáiban. Senkálszky Endre érdemes művész a bukaresti Nemzeti Színházban átvette Ion Caramitru UNITER-elnök különdíját. 67 évet töltött a színpadon a 90 éves Senkálszky Endre. Bogdán Zsoltot a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban nyújtott alakításáért tüntették ki a 2003-as év legjobb férfiszínészeként. /Kolozsvári UNITER-díjasok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2004. június 4.
Sikeresen szerepelt a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház az első alkalommal megrendezett marosvásárhelyi TOPFEST (Thalia Open Festival) színházi seregszemlén. A május 20–30. között sorra került fesztiválon a társulat Forgách András Vásott kölykök című stúdió-előadását vitte színre, melyet a legjobb rendezésért járó díjjal jutalmazott a zsűri. Szabó K. István rendező, az udvarhelyi társulat megbízott igazgatója vette át a díjat. A 2003/2004-es évadban ezennel harmadik alkalommal díjazták a székelyudvarhelyi színház munkáját. A XI. Nemzetközi Látványszínház Fesztiválon, Marosvásárhelyen Csehov Sirály című drámája rendezéséért kapott díjat Sorin Militaru rendező; a társulat fiatal színművészét, Szalma Hajnalkát pedig UNITER-díjjal jutalmazták Bukarestben – szintén a Sirályban nyújtott alakításáért. /Szász Emese: Díjazták az udvarhelyi színházat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./
2005. március 1.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban Ion Caramitru színművész, a Román Színházi Szövetség /UNITER/ elnöke átadta a 81 éves Lohinszky Lórándnak a Románia Csillaga Érdemrend tiszti fokozatát. A művész megtiszteltetésnek veszi azt, hogy a legmagasabb rangú állami elismerésben részesült. /(Máthé Éva): Magas rangú állami kitüntetés Lohinszky Lórándnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2005. március 12.
Az idei évad legnagyobb vállalkozásaként színre vitt Madách-drámát, Az ember tragédiáját mutatta be március 11-én a Csíki Játékszín társulata, Gavriil Pinte Uniter-díjas a rendező. Ádám szerepében Kosztándi Zsoltnak tapsolhatott a közönség, Évát Antal Ildikó, Lucifert Keresztes Szabolcs kelti életre. /Színész- és nézőpróbáló előadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./
2005. április 6.
Csupán egyetlen magyar művész nyerte el idén a nagy számban felterjesztett magyar nemzetiségű színész, rendező és tervező közül a Román Színházi Szövetség (UNITER) díját: az UNITER-díjkiosztó gálán a „legjobb díszlettervező” kitüntetést Both András kapta meg, a bukaresti Odeon Színházban Dragos Galgotiu által színre vitt Dorian Gray arcképe című előadás díszletéért. /(köllő): Egyetlen magyar kitüntetett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2005. november 2.
Egy héttel elhalasztották a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát, mert a Román Színházi Szövetség (Uniter) román tagot jelölt a bizottságba, és a három vaskos pályamunkát le kell fordítani román nyelvre. Kalamár György városi tanácsos kifejtette: „Az Uniternél vannak magyar szakemberek, és kértük, hogy jelöljenek magyarul beszélő tagot a bizottságba. A színházi szövetség mégis Emil Boroghina rendezőt, a craiovai színház egykori igazgatóját nevezte a testületbe.” Keresztély Irma, a művelődési bizottság elnöke kifejtette: abszurdumnak tartja a román nyelvű vizsgát a magyar színház igazgatójelöltjeinek kiválasztásakor. A tisztségre hárman pályáznak: Bocsárdi László rendező, a színház művészeti igazgatója, Dukász Péter, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze, valamint a jelenleg Magyarországon élő Váradi Mária, a Tamási Áron Színház társulatának volt tagja. /Bíró Blanka: Románul versenyeznek a jelöltek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./
2006. február 11.
A Romániai Színházi Szövetség díjára, az UNITER-díjra jelöltek között van a Csiky Gergely Állami Színház /Temesvár/ művésze, Tokai Andrea, és Péter Hilda (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy), akiket a legjobb női mellékszereplő kitüntetésre terjesztettek fel. /P. L. Zs.: UNITER-díjra jelölték Tokai Andreát. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./
